Lázár, Ervin

Író, elbeszél?, meseíró. 1936. május 5-én született Budapesten. Apja uradalmi intéz? volt Alsó-Rácegrespusztán, így Lázár Ervin gyermekéveit Illyés Gyula szül?helyének szomszédságában töltötte. A Tolna megyei település lakosainak többsége nagy szegénységben élt, az egyetlen szórakozást a közösségi élet, mesélés és a tánc jelentette számukra. A kicsi és zárt közösség mesékkel teli világa nagy hatással volt Lázár Ervin írói pályafutására. Nyolcéves koráig mint intéz?gyerek viszonylagos jómódban élt, de a felszabadulás után megváltozott a helyzetük. 1945-ben a földosztásnál nekik nem járt föld, így szinte ?k lettek a legszegényebbek. 1951-ben kidobták családjukat a házukból, mert az állami gazdaságnak szüksége volt az intéz?lakásra.

Általános iskolába a környez? falvakba járt, majd a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanult. 1954-t?l az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán volt újságíró szakos hallgató. Budapesten az Eötvös-kollégiumban lakott. 1957-ben a gazdag irodalmi életet él? Pécsre költözött, és beilleszkedett a pécsi irodalmi körök bohém világába. Els? novelláját 1958-ban közölte a Jelenkor.

Ugyancsak egyetemi évei alatt kezdte meg újságírói pályafutását, 1959-ben az Esti Pécsi Napló munkatársa lett. Els?sorban riportokat szeretett írni, és lelkes fiatalemberként próbált harcolni az igazságtalanságok ellen. Hamarosan azonban be kellett látnia, hogy a politikai helyzet nem teszi lehet?vé a visszásságok feltárását. Közben az egyetemen átiratkozott magyar szakra, és levelez? szakon fejezte be az egyetemet, 1961-ben magyar szakos tanárként diplomázott. 1964-1965 között a Dunántúli Napló és a Tüskés Tibor szerkesztette, viszonylag szabadabb légkör? Jelenkor munkatársa volt. 1965-ben Budapestre költözött, és az Élet és Irodalomnál helyezkedett el.

Els? kötete, A kisfiú meg az oroszlánok cím? meseregénye 1964-ben látott napvilágot. A kötetet Réber László illusztrálta, aki ett?l kezdve Lázár Ervin írásainak állandó illusztrátora lett. Jellegzetes hangú, nyelvi játékkal, humorral és szeretettel teli meséi hamarosan a gyerekek és a feln?ttek körében egyaránt népszer? lett. Filmszer? stílusa miatt írásaiból számos rádiós, színpadi és filmes feldolgozás készült. A kisfiú meg az oroszlánokból 1979-ben Feleki Kamill, Dajka Margit f?szereplésével készült mesejáték. Ugyancsak megfilmesítették az 1981-ben megjelent Szegény Dzsoni és Árnika cím? könyvét. 1973-ban jelent meg máig legnépszer?bb könyve, A hétfej? tündér, mely összesen nyolc kiadást élt meg. A meseregényb?l 1976-ban K?váry Katalin készített színpadi adaptációt.

Meséi népszer?sége miatt sokan csak meseíróként ismerik, azonban pályája kezdetét?l írt feln?tteknek szóló elbeszéléseket is. 1966-ban jelent meg els? elbeszéléskötete, a Csonkacsütörtök. 1969-ben az Egy lapát szén Nellikének, 1973-ban a Buddha szomorú cím? elbeszéléskötete látott napvilágot. Abszurd, groteszk hangvétel? novellái is meseszer?ek, sok írásáról nem is dönthet? el egyértelm?en, hogy mese vagy novella, leginkább mesenovellának nevezhet?ek. A feln?ttirodalomba sorolható írásai nagy részében az emberi kapcsolatok konfliktusaival, a modern életforma keltette feszültségekkel foglalkozik.

1971-ben jelent meg máig egyetlen regénye, a groteszk hangvétel?, A fehér tigris. A regényben egy fehér tigris szeg?dik a f?h?s mellé, s ett?l kezdve sohasem tágít mell?le. Gazdája minden parancsát teljesíti, aki így korlátlan hatalmúvá válik. A regény morális kérdése, hogy mit kezdhet az ember hatalma korlátlanságával.

Sikerei hatására 1971-ben szabadúszó író lett. Családjával 1971-1980 között Pécelen élt. Felesége Vathy Zsuzsa. Három gyereke van, lánya Fruzsina és Zsófia, s fia, Zsigmond. Gyermekei megszületése új ihletet jelentett számára, ett?l kezdve elementáris er?vel törtek el? saját gyerekkorának emlékei. Figyelve nyelvvel való ismerkedésüket, saját maga is más kapcsolatba került anyanyelvével. Rengeteg ötletet merített lányától és fiától, az 1979-ben megjelent Berzsián és Dideki cím? meseregénye mindkét címszerepl?jének neve Fruzsina lányától származik. Meseregényéért Lázár Ervint a nemzetközi zs?ri 1982-ben Andersen-diplomával tüntette ki. A Négyszöglet? Kerek Erd? (1985) és a Bab Berci kalandjai (1989) cím? köteteit az Év Könyvének választották. A nyolcvanas években több hangjátékot is írt a Magyar Rádió számára, melyek 1990-ben Franka Cirkusz címen kötetben is megjelentek. 1992-93-ban az Állami Bábszínház dramaturgja volt. Nagy sikert aratott A legkisebb boszorkány és az Árgyélus királyfi cím? bábjátékaival.

A rendszerváltás idején tagja volt az Új Id?k szerkeszt?bizottságának, részt vett a Magyar Fórum megalapításában, majd dolgozott a Magyar Naplónál, a Pesti Hírlapnál és a Magyar Nemzetnél is. 1992-t?l 1996-ig a Hitel munkatársa volt.

1994-ben Hét szeret?m, 1997-ben Kisangyal címen jelentetett meg válogatást korábbi elbeszéléseib?l. 1996-ban új elbeszélésekkel jelentkezett. A Csillagmajor cím? elbeszéléskötetében szül?földjének, az azóta elt?nt Alsó-Rácegrespusztának állít emléket. A kötet tizenöt novellájában mesés, csodás elemek keverednek a szül?föld (a kötet novelláiban Rácpácegres) pontos, valóságh? megelevenítésével. A kötet 1996-ban elnyerte az Év Könyve díjat. 1998-ban jelent meg a Hapci király cím? mesekötete.

Legutóbbi kötete Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos meséi az idén jelent meg. Ámi Lajos analfabéta cigány ember meséit a hetvenes években gy?jtötte össze Erdész Sándor néprajzkutató. Lázár Ervin már a megjelenésekor beleszeretett Ámi Lajos meséibe, és azóta tervezte, hogy a széles olvasóközönség számára is elérhet?vé teszi ezeket. A jelenlegi válogatást gyerekek számára szerkesztette át, gondosan ügyelve arra, hogy a lehet? legkevesebbet változtasson rajtuk. A gyerekek miatt azonban ki kellett vennie az erotikus utalásokat, melyekben egyébként b?velkednek Ámi Lajos meséi. Lázár Ervin vágyai között szerepel, hogy egyszer egy feln?tteknek szóló válogatást is készíthessen ezekb?l a mesékb?l.

Lázár Ervin pályája során számos díjban, kitüntetésben részesült. József Attila-díj (1974), M?vészeti Alap Irodalmi Díja (1980), Állami Ifjúsági Díj (1981), Déry Tibor-jutalom (1990), a Soros Alapítvány Életm?díja (1992), MSZOSZ-díj (1995). 1996-ban megkapta a Kossuth-díjat (1996).

Siehe auch

Personaldaten

Herr Lázár, Ervin
Ort:
Tätigkeit:
Telephonnummer :
Handynummer:
Fax:
E-Mail:
Geburtsdatum:
Geburtsort:
Todesdatum:
Todesort:
Preise: József Attila-, Kossuth-,u.a.
Land: