Ungarn

Mészáros István (1930. december 19. – ) magyar marxista filozófus.

Az 1950-es évek első felében Lukács György legszűkebb tanítványi köréhez tartozott. 1956 nyarán a Bernáth Aurél, Déry Tibor, Illyés Gyula, Kodály Zoltán és Lukács György által létrehozni szándékozott, széles nemzeti egységet reprezentáló folyóirat, az Eszmélet felelős szerkesztőjének kérik fel (a lap azonban az októberi felkelés kitörése miatt nem jelenhetett meg, két lapszáma csupán emigráns kiadványként 1958-ban Londonban kerül kiadásra).

1956 végén Nyugatra emigrált, előbb Olaszországban dolgozott, itt írta meg olaszul József Attila és a modern művészet c. művét, majd Angliában telepedett le, ahol a brightoni University of Sussex filozófiai tanszékének vezető professzora volt több évtizeden át. Oktatott Kanadában, s több latin-amerikai országban is, ahol az 1980-as évek vége óta a jelenkori baloldali/szocialista filozófiai-társadalomelméleti gondolkodás egyik leg(el)ismertebb képviselőjeként tartják számon.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja.

Fő műve a Beyond Capital (A tőkén túl) című, angolul először 1995-ben megjelent monumentális monográfia, amely a tőkeviszony korlátjait kutatja. Tucatnyi egyéb nyelvre is lefordították, Venezuelában a mű egyes fejezeteit brosúrafüzetekben, több tízezer példányban terjesztik. Mészáros és Hugo Chávez között személyes barátság áll fenn, amely jóval Chavez hatalomra kerülése előttről datálódik.^[1]

Fontos egyéb munkái: Marx's Theory of Alienation (1970), Lukacs' Concept of Dialectic (1972), The Work of Sartre: Search for Freedom (1979), The Power of Ideology (1989).

Magyarul megjelent művei [szerkesztés]

• Szatíra és valóság. Adalékok a szatíra elméletéhez (Szépirodalmi Kiadó, 1955)
• József Attila és a modern művészet (Argumentum – Lukács György Archívum, 2004) ISBN 963 446 276 6
• Szocializmus vagy barbárság (Napvilág, 2005) ISBN 963 9350 61 3
• A tőkén túl. Közelítések az átmenet elméletéhez
  • Első rész: Az ellenőrizhetetlenség árnya (L'Harmattan – Eszmélet Alapítvány, 2008) ISBN 9789632360904
  • Második rész: A szocialista kritika történelmi öröksége (L'Harmattan – Eszmélet Alapítvány, 2009) ISBN 9789632361888
  • Harmadik rész: A tőkerendszer strukturális válsága (L'Harmattan – Eszmélet Alapítvány, 2010) ISBN 9789632362823
  • Negyedik rész: A tárgyalt témákhoz kapcsolódó tanulmányok (L'Harmattan – Eszmélet Alapítvány, 2010) ISBN 9789632363165

Díjai [szerkesztés]

• Kossuth-díj (1956) – külföldre távozása után megvonták tőle
• Lukács György-díj (2006)^[2]

Quelle: ungarisches Wikipedia

Tőzsér Árpád

1960-ban magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szereztem Pozsonyban, később ugyanott, a Comenius Tudományegyetemen hosszú ideig (2002-ig) régi magyar irodalmat tanítottam, majd nyugdíjasként szerkesztő lettem (s máig az vagyok) a Madách-Posonium Könyvkiadóban.

Verset, irodalomkritikát, esszét egyaránt írok, a cseh, lengyel és szlovák irodalomból rendszeresem műfordítok.

Viszonylag (máris) hosszú életemben számos irodalmi díjjal is megtiszteltek.

Félreértés ne essék: a díjaimról távolról sem büszkeséggel számolok be, inkább szomorúan komikusnak tartom, hogy a társadalom és a szakma ilyen magasra értékel, s én mégis csak az vagyok, aki vagyok. Azaz a díjaknak, e „karácsonyfadíszeknek” a jelentőségében (a kép Orban Ottótól!) nem hiszek különösebben, hiszek viszont Umberto Eco egyik aperçujében, amely szerint a halál után igenis lehetséges egyfajta élet: valahol a világűr mélyén elképzelhető egy metafizikus tartomány, amelyet megélt életünk elemei, eszméink, szenvedélyeink, szellemi műveink alkotnak.

Én ennek a tartománynak dolgozom.

A húsz-egynéhány kötetemből csak a szívemnek kedvesebbeket sorolom föl:

• Mogorva csillag (versek; 1963)
• Az irodalom valósága (esszék, jegyzetek; 1970)
• Érintések (versek; 1972)
• Genezis (versek és esszék; 1979)
• Szavak barlangjában (tanulmányok; 1980)
• Adalékok a Nyolcadik színhez (versek; 1982)
• Régi költők (irodalomtörténeti tanulmányok; 1984)
• Lubomír Feldek: Virradat a ceruza körül (versfordítások, válogatás a szlovák költőktől; 1986)
• Történetek Mittel úrról (versek; 1989)
• Escorial Közép-Európában (tanulmányok; 1992)
• Pozsonyi Páholy (eszék; 1994)
• Mittelszolipszizmus (versek; 1995)
• Leviticus (versek; 1997)
• Vladimír Holan: Éjszaka Hamlettel (a cseh költő poémája magyarul; 2000)
• Finnegan halála (versek; 2001)
• Milétoszi kumisz (tanulmányok; 2004)
• Tanulmányok költőportrékhoz (versek; 2004)
• Faustus Prágában (drámai költemény; 2005),
• Léggyökerek (versek; 2006),
• Szent Antal disznaja (Naplók naplója; 2007).

Költő, szerkesztő, kritikus, műfordító (cseh, szlovák, lengyel, orosz, francia)   Gömörpéterfalva. 1935. október 6.       arpad.tozser@nextra.sk                                          Madách Imre-díj (Pozsony), 1980, '81, '85) Érdmes Művész (Prága), 1988) Magyar Köztársasági érdemrend kiskeresztje, 1996 Év Könyve-díj, 1996 József Attila-díj, 1993 Szlovák Írók Szövetsége díja, 1993 Déry Tibor-díj, 1996 Ady Endre-díj (Soros Alapítvány), 1997 Füst Milán-díj, 2002 Kossuth-díj, 2004 Év Könyve-díj, 2005 Bárka-díj, 2008 Quasimodo Emlékdíj, 2009