Bodor Ádám:
A börtön szaga Bodor Ádám interjúkötetét, A bört ön szagát tavaly Szilágyi István Holl óidõ címû regényével az Év könyv ének választották. A beszélgetés eredetileg Balla Zsófia A hold másik arca címû mûsorának részeként a Bartók Rádióban hangzott el. A kolozsv ári költõnõ határon túli kortársait, nemritkán barátait így Bodor Ádámot szólaltatta meg. A könyv mûfaját tekintve ugyan interjú, de nem csupán lejegyzett kérdések és válaszok összessége. Bodor a beszélget ést végsõ formába öntötte, válaszait az írott forma kritériumainak megfelelõen fogalmazta át, és mint író esztétikai igénnyel megszerkesztett, poétikai-irodalmi megoldásokkal teli egységes szöveget alkotott. Balla Zsófia kérdései a Trianon utáni Erdélyre, a mai Magyarország helyzetére, az írói pálya kezdeteire, s az egyénileg meghatározott írói folyamatra vonatkoznak a legfontosabb témákon, a börtönélményeken és az ötvenes évek Kolozsvárján túl. Bodor Ádám megvallja: Akkoriban nekem nagyon kellett valami, ami túlélési ösztöneimet igazolja és táplálja, ennek eredményeként jelentkezett a fikció, mintegy párhuzamosan a valós élményeimmel. Mert azért a becsvágy, az íráshoz nélkülözhetetlen mûvészi látásmód mellett nem árt, ha az emberrel történik is valami. Velem pedig történt. Édesapja a háború után politikai okok miatt vesztette el banktisztvisel õi állását, vagyonát, és börtönbe került. Tizenhét évesen Bodor Ádá- mot is letartóztatták, a gimnazista társaival terjesztett rendszerellenes röpcédulák miatt. Három évre ítélt ék, kettõt le is töltött a hírhedt sza- 58 Recenzió mosújvári Martinuzzi-várban. Ha nem ismerem meg a nélkülözést és hányattatást, jóval kevesebbet tudok meg a világról és nem utolsósorban önmagamról is. Így viszont váratlanul szélsõséges helyzetben, a társadalmi lét peremén találtam magam, ahol egy egészen másféle eszmélés várt rám, csöppet sem biztató távlatokkal. A szabadulás után amilyen kicsinyes ügy miatt került börtönbe, olyan nevetséges ürüggyel engedik szabadon mint lelkész, majd levélt áros dolgozott, hogy megélhetési nehézségei miatt végül is egy másol ó-fordító irodában kössön ki. A raboskod ás kettõs, egymással ellenté- tes következménnyel járt: egyrészrõl megbélyegezést követõ egzisztenci- ális problémákat okozott, másfelõl egy új közösséghez kötötte, a rendszernek hátat fordító erdélyi magyar írók és költõk köréhez. Ahhoz a kö- zösséghez, ahol a kívülállók szabads ága és egyben kirekesztettsége nyújtja az összetartozás érzését. Erõt az alkotni vágyáshoz, a kettõs életformához, melyben elengedhetetlen a humor és az irónia, mégis mindez hozzáállásukban, világké- pükben sohasem jelenhet meg tiszt án, naivan, hanem csak groteszk, a keserûség okozta torz formában. A mi tájainkon féktelenül és nagyon rossz italokat vedelt a nép, már ebben is különbözik ez a stílus az italozás kulturáltabb formáitól. Ez a szokás is kelet-európai attitûd, az elesetts ég bélyegét viseli. Mifelénk ez az elszánt, konok italozás valóságos cselekvési program, modell, talán maga a kibontakozás, és mint a tiltakoz ás, lázadás és bosszúállás burkolt formája, ívelõ éteri híd az önmegval ósítás felé. [ ] Ami ezen a tájon történik, az egyszerûen a megvert, kiszolgáltatott, seggberúgott ember mindennapos vedelésének egyhang ú krónikája. Bodor Ádám válaszai kisebb regényrészleteknek is felfoghatók, amelyek egymásba kapcsolódva rajzolj ák fel az életpályát. Mentesek a nyers, durva erõtõl, bosszútól, mégis teret nyitnak a visszamaradt, már lecsitult indulatnak, hogy helyette egy kissé ironikus, néhol kesernyés szájízt adjanak az emlékek elbeszélõ- jének. A könyv mint Bodor prózá- ja általában tárgyilagos, tömör, gyakran érzelemmentes, mégis a közöny és a szenvtelenség burka alól áttetszenek az érzelmek, vonzódá- sok mágneses erõvonalai. Az identitástudat, a hovatartoz ás kérdése állandó és megoldhatatlannak tûnõ problémává szilárdul. Bodor ugyanis egyaránt tartozik Erd ély kulturálisan sokszínû világá- hoz, a romániai diktatúra alatt szervez õdõ írók köréhez és a Magyarorsz ágra menekültek közösségéhez. Ezek a közösségek körkörösen egym ásba csapnak át, a valamelyikbe tartozás mégis kizárja a többihez val ó megszakíthatatlan ragaszkodást. Az otthontalanság érzése állandósul Recenzió 59 a nyelvi azonosság ellenére szülõ- földnek mégsem nevezhetõ Magyarorsz ágon és abban az Erdélyben, ahol a második világháború után a polgári élet folyamatosan leépül, a mikrokörnyezet igénytelensége elhatalmasodik. A beszélgetés során Erdély és Magyarország kapcsolata a szokvá- nyostól eltérõ megvilágítást kap, az elszakadt országrész mítosszá nõtt alakja elhalványul. A ma már né- hány szélsõséges magyarellenes megnyilv ánulás ellenére nyugodt szeg énységben, de élni hagyott kisebbs ég korántsem a Magyarországon bemutatott, gondolt körülmények között érvényesül. A problémák, amelyekrõl jobb szeretünk nem tudni, a románokban szûnni nem akaró bûntudat és félelem lassan, de folyamatosan távozásra kényszeríti a magyars ágot, s félõ, hogy Erdély elnéptelenedik. Kelet-Európa reménytelen szegénysége, igénytelensége, mint valami lepedék, lassanként bevonja a történelmi tájat, alóla már alig-alig villannak elõ annak tiszteletre méltó relikviái. GYUTAI ZSUZSANNA (Magvetõ Kiadó, Bp., 2001. 1790 Ft) Quelle: http://www.szepirodalmifigyelo.hu/02-1-015-Bodor_Gyutai.pdf |
|||
|
|
|
|
|